A legionella baktérium és a hűtési rendszerek kapcsolata
Napjainkban a folyamatosan növekvő hűtési igények miatt egyre elrerjedtebbé válnak azok a hűtési rendszerek, amelyek a víz párologtatása révén csökkentik a levegő hőmérsékletét. Ez a hűtési megoldás nagyon elterjedt a vendéglátóiparban, – éttermek és szállodák – valamint a háztartások teraszain is.
A hűtési rendszerek tekintetében elmondható az, hogy két féle megoldást különböztetünk meg:
– Evaporatív (párologtató) hűtés
– Adiabatikus hűtés
Az evaporatív hűtés esetében a hűtő berendezés belsejében történik meg a párolgás általi hőelvonás. Így ezek a gépek hűvös és páradús levegőt fújnak ki.
Az adiabatikus hűtés esetében pedig a levegőbe történő víz beporlasztása útján kerül sor a párolgásra és ezzel együtt a hőelvonásra, hűtésre.
Ezek a nyitott hűtési rendszerek rendkívül elterjedtek az ipari szférában, ahol komplett üzemek, csarnokok, raktárak légterét hűtik evaporatív léghűtő rendszerekkel.
A vízrendszer, mint a legionella baktérium élettere
A fent említett evaporatív és adiabatikus rendszerek kockázati közegnek minősülnek a legionella baktérium szempontjából, hiszen ezek nyitott, normál vízhőmérsékletű rendszerek.
A legismertebb legionárius betegség járványok általában hűtőtornyokhoz köthetők, amelyek megtalálhatók szinte minden nagyobb létesítmény, épületegyüttes engetikai rendszerében. (pl. irodaházak, kórházak, bevásárlóközpontok stb.) Ennek elsődleges oka az, hogy gyakran szakszerűtlenül vagy rendszeres ellenőrzés nélkül törénik a hűtőtornyok üzemeltetése, melyek rendkívül kedvező körülményekkel rendelkeznek a legionella baktérium szaporodásához (pl. pangó vízterek, szennyeződött vízrendszer). A legionella baktériumot tartalmazó aeroszol a hűtőtornyok akár több kilométeres körzetben is szétterjedhet, amely rendkívül nagy felelősséget ruház a hűtőtornyok üzemeltetőire. A nem megfelelő működtetés komoly társadalmi és közegészségügyi kockázatot von maga után. Ezért kiemelkedően fontos az ilyen és ehhez hasonló rendszerek esetében a rendszeres és szakszerű vízkezelés.
Vízkezelés klór-dioxid adagolással
A vízrendszer klór-dioxidos tisztítása az egyik leghatékonyabb megoldás a legionella baktérium okozta kockázatok megelőzésére és kezelésére. A folyamatos klór-dioxid adagolás esetében az indítást követő első néhány hónap a tisztulási időszak, amikor magasabb koncentrációban kerül adagolásra a klór-dioxid. Erre azért van szükség, hogy a vízrendszer lehető összes részébe és szerelvényébe eljusson az anyag. Ez leválasztja a vízrendszer csőfalaira lerakódott biofilm réteget, amely a legionella baktérium fészke és lakóhelye. Innen táplálkozik és itt szaporodik.
A sikeres biofilm eltávolítás után csökkenteni kell a klór-dioxid koncentrációt egy olyan egészen alacsony szintre, amely képes fenntartani a steril, biofilm képződését gátoló egyensúlyt.
Így viszonylag rövid időn belül elérhető az ivóvíz tökéletes minőségűre emelése.
A klór-dioxidos vízkezeléshez szükséges beruházás és a gépek költsége viszonylag alacsony. Szükség van egy impulzus jeladós vízórára, egy csőre merőleges adagolási pontra, és egy adagoló szivattyúra, ami a speciális tartályból felszívja a vegyszert és magas nyomással az ivóvíz áramlás közepébe juttatja.
A holland vegyszerünket egy egyedi, ellenálló tartályoból szükséges felszívni.
Emellett a német vegyszerünk a speciális biztonsági kuplungos csatlakozón és szivócsonkon keresztül kerül a rendszerbe az egyedi biztonsági tartályából.