Kondenzátor előhűtés, klíma előhűtés

Ezen eljárásnál a kompresszoros hűtőrendszerek kondenzátor oldalánál lévő levegő hőmérsékletét csökkentjük, így a léghűtéses kondenzátor egy hűvösebb levegőt képes átszívni a lamellákon, így a kondenzációs nyomás és hőmérséklet csökken. Ez kevesebb kompresszor munkát eredményez, így a C.O.P növekszik.

A módszer lényege, hogy a szabadtéren (az esetek többségében tetőn) elhelyezett léghűtéses kondenzátorok lamellái előtti területet hűtjük le. A magasnyomású (70bar) adiabatikus párahűtő rendszer 5 mikronnál kisebb szemcseméretű vízpermet kibocsájtásával majd a víz elpárolgásával a kültéri egység által beszívott levegőt 13-15 ºC fokkal csökkenti ( ez kb. 10-12 ºC fokos kondenzációs hőmérséklet csökkenést eredményez) így a klíma,- hűtéstechnikai rendszernek jelentősen kevesebb energia szükséges a működéshez, kisebb energia befektetéssel képes a kívánt hűtőteljesítményt biztosítani. A kompresszorok terhelése ezáltal jelentősen lecsökken, élettartamuk megnő.

További előny, hogy előhűtési rendszereink vezérlése teljességgel automatizálható, nem igényel speciális felügyeletet, illetve folyamatos ellenőrzést. Általában kondenzációs nyomásra vezéreljük a rendszert presszosztátok segítségével. Így egy előre beállított kondenzátor nyomásérték elérésekor bekapcsol az előhűtő rendszerünk és nem engedi felszökni a nyomást.

Mivel a C.O.P növekszik egy ilyen előhűtő rendszer alkalmazásával kevesebb villamos-energia fogyasztással képes üzemelni a rendszer. Ebből kifolyólag a beruházás megtérülő beruházás, a befektetett összeg kevesebb, mint 2 év alatt megtérül az energiafelhasználás csökkenése miatt.

A nagynyomás vonalsoros rendszer részei:

• Nagynyomású szivattyú (70bar) – A nagynyomású szivattyú felelős azért, hogy a csapvízhálózatból érkező vizet 70 bar-os nyomásra komprimálja, így a fúvókák által szétporlasztott vízszemcsék mérete nem haladja meg a 3-5 mikrométer nagyságot
• Nagynyomású csővezeték – A nagynyomású csővezeték 1/4″ és 3/8″-os műanyag vagy fém anyagú tömlő, amely vastag falának köszönhetően nyomás, – ill. időjárásálló
• Nagynyomású fúvókák – A nagynyomású fúvókákon keresztül porlasztjuk a vizet a kondenzátor szívó oldala közvetlen környezetébe. Köszönhetően az apró vízcseppeknek, a víz a levegőbe érve azonnal elpárolog, így 12-15 °C fokkal csökkenti a levegő hőmérsékletét. 27 °C felett 30 cm- ről már nem vizesít a rendszer, csak a hűvös levegőt érezzük
• Vízlágyító – A vízvezetékre csatlakoztatjuk és így a kondenzátor lamellái nem vízkövesednek

A nagy ipari üzemek, bevásárlóközpontok, irodaházak, hotelek, szállodák, plázák, üzemeltetése megköveteli a komfort klímarendszer és egyéb technológiai hűtőberendezések használatát, de a különböző termékek gyártási folyamatánál és tárolásánál is elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet szabályozása. Ezt a szabályozást az esetek nagy részében hagyományos kompresszoros hűtőrendszerekkel végzik. Beszélhetünk úgynevezett vizes elpárologtatóval rendelkező hűtésről (más néven folyadékhűtők vagy VRV rendszerek), és beszélhetünk direkt elpárologtatóval rendelkező hűtésről (hűtőkamrák, hűtőbútorok, split klímák).

Ezen hűtési rendszerek kondenzátor oldalán gyakran használnak léghűtéses kondenzátorokat. A léghűtéses kondenzátorok a ventilátorok segítségével a környezeti levegőt áramoltatják át a lamellákon, így történik meg a hőcsere a forró hűtőközeg és a környezeti levegő között. Tehát a forró hűtőközeg átadja a hőt a környezetnek. Ha a környezeti levegő túl forró a hűtőközeg nem tud kondenzálni a túl magas kondenzátor nyomás és hőmérséklet miatt. Ilyenkor a hűtési rendszer kiállhat magas nyomású hibára és ennek következtében a hűtés leáll.
A magas kondenzátor hőmérséklet egyértelműen növeli a kompresszor munkát, ezért a villamos energia fogyasztás megnő, valamint a kompresszorok folyamatos csúcsra járatása növeli a kompresszorok hőterhelését, így azokat is hűteni szükséges, valamint csökkenti az élettartamukat.

Gyakran előforduló probléma, hogy az alkalmazott klímarendszerek vagy hűtési rendszerek teljesítménye alulméretezett, nem a mai időjárási paraméterekhez lettek igazítva, továbbá egy régi rendszer az idő haladásával egyre kevésbé hatékony, szépen lassan elöregszik és sosem működik úgy, mint ha új lenne.

A magas külső hőmérséklet súlyos következményei:

• A rendszerek csúcsra járatása miatt
• villamosenergia-fogyasztási csúcsok
• mechanikus alkatrészek terven felüli kopása
• teljesítmény csökkenés vagy leállás

Az épületüzemeltetők és a hűtéstechnikai karbantartók részéről az alábbi átmeneti megoldások szoktak felmerülni a nyári hőségben:

• A különböző fogyasztók lekapcsolása a rendszerről, vagyis a szükséges hűtőteljesítmény visszaszorítása egy határérték alá.
  Ez nem lehet végleges megoldás, hiszen nincs rendelkezésre álló hűtés, amikor kellene!
  Ez az eljárás semmilyen beruházási költséget nem von maga után, sőt még a villamos-energia felhasználásban is látszólag fogyasztáscsökkenést eredményez, mégis komoly hátrányokkal jár. Egyrészről a kellemetlenül magas hőmérséklet az ipari csarnokban dolgozók munkavégzését rontja (figyelmetlenné, frusztrálttá, türelmetlenné teszi őket, ami csökkenti a munka hatékonyságát, valamint minőségét), de a szállodákban pihenő vendégeket is zavarhatja (panaszkodhatnak a szolgáltatásra, amivel azt veszélyeztetjük, hogy visszatérő vendégekké váljanak). A hűtőkamrákban és hűtőberendezésekben tárolt áruk minősége szintén megromolhat, illetve bizonyos esetekben a gyártási technológia által előírt szigorú hőmérsékleti  követelmények be nem tartása is ronthatja a késztermék minőségét.
• Másik átmeneti megoldás, hogy kerti locsolót telepítenek a léghűtéses kondenzátor elé, amivel a teknőt és a lamellákat locsolják. A vízveszteség nagyságrendekkel nagyobb, mint egy professzionális előhűtési rendszeren, valamint a kondenzátor lamelláknak egyáltalán nem tesz jót, ha a nagymennyiségű folyó vízzel érintkeznek, ugyanis a lamellák közötti réseket a víz eldugítja, így a levegő nem tud átáramolni a lamellák között. A víz elpárolgása valamennyit hűt ugyan a kondenzátor környezetén, de a hirtelen nagy mennyiségű víz nagyon rossz hatékonysággal párolog. Az óriási vízmennyiség a talajon, tetőn maradhat, ami algásodáshoz, valamint a víz beposhadásához vezet.